\" Kofilozófia \" (co-philosophy)

Kofilozófia" (co-philosophy)
A kofilozófiáról első hallásra a kávé jut eszünkbe, talán valami kávé melletti filozofálgatás lehet? Vagy a kávézás filozófiája? Nos, több, komolyabb ennél az új filozófia, amely nem kizárt, hogy hamarosan maga mögé utasítja az összes korábbi filozófiai irányzatot! Eredete meglehetősen homályos, egyes részletei a közösségi hálókon terjednek, de természetesen nem ez az adja az elnevezés alapját. Szóval nem kollaboratív/kooperatív filozófiáról van szó, nem is vállalati (korporatív) filozófiáról. Az irányzat atyjai Bertrand Russell és William James. (Utóbbi szerint a társadalmi filozófia: a filozófia.) Legszemléletesebben úgy jellemezhetnénk a kofilozófiát, mint a relativitáselmélet filozófiai megfelelőjét. Ez a tudomány összhangot teremthet a különböző filozófiai narratívák között, ugyanakkor – mint valami világegyenlet –magába foglalja, rendszerezi az emberi tudás összességét. Az alapja két párhuzamos filozófia kapcsolatának, különböző kölcsönhatásainak leírása, de a kölcsönhatások száma tetszőlegesen bővíthető/bővítendő. Megértésében sokat segíthet a számítógép architektúrák elméletében való jártasság. (Hazánkban Molnár Gyula vezette be a fogalmat és módszertanát szűk tanítványi körben.)
Hogy fogalmat nyerjünk a kofilozófiáról, először a filozófia mibenlétét kell tisztáznunk. A filozófia a világ (benne az élet) lehetséges és ténylegesen tapasztalt okára, létére, működésére, céljára vonatkozó elgondolásaink összessége, magában foglalja a jogi-politikai normák, a művészeti alkotások, a megismerés és nyelv, a cselekedetek és a transzcendencia okainak, léteinek, működésüknek, céljainak egyedi és általános sajátságainak a vizsgálatát és megítélését. A filozófia ágai így többek közt az ontológia, a metafizika, történelemfilozófia, episztemológia, tudományfilozófia, logika, esztétika, nyelvfilozófia, jogfilozófia, politikafilozófia, etika, vallásfilozófia… Hogy ez a meghatározás sem nem teljes, sem nem általános, az nem hiányossága a filozófiatudománynak, hanem egyik fő jellegzetessége, egyszersmind egyike azoknak az okoknak, amik a kofilozófia kidolgozásának megkezdéséhez vezettek.
A filozófia kivezet önmagából. A kofilozófia– matematikai hasonlattal élve – a filozófia lezárásaként, teljessé tételeként fogható fel. Ez a teljesség azonban nem valamilyen külső abszolút viszonyítási alaphoz képest jön létre, hanem az által, hogy minden kérdés, ami a létező filozófiák rendszerén kívülre mutatna, mintegy hiperbolapályán visszatérve továbbra is a filozófián (kofilozófián) belül marad.