Marcus Aurelius. Bronze Emperor-Portrait from the Roman Lugio / bronz császárportré a római kori Lugioból. (Pécs 1997)

Borbála Maráz

Maráz Borbála

MARCUS AURELIUS

MARCUS AURELIUS

Bronze Emperor-Portrait from the Roman Lugio

bronz császárportréa római kori Lugioból

JanusPannoniusMuseun Pécs'1997

Janus Pannonius Múzeum Pécs.1997

A lupioi (dunasz ehcsői)M arcus A urelius-Dortré' Portraitb[MarcusAureliúsftom Lugio (Duiaszehcső).

,,Verus naglatyóm a nemesjellem éshiggadxág péIdájaoolt. At9ám' hallomásom ésemlékeimszerint, maga oolt a szerén9ség ésfffiasság. An9árntól tanultam az istenfélelmet,a jótékongságot,a tartózkodist nemcsak a rossz elköoetésétől,hanem méga gondolatától is, toz;ábbáa pazarló életmódtólolyannyira elütő eg9szerííéletet. Dédatyámnak köszönhetem, hog9 nem kellett ngilvános iskolákba járnom, hanem otúon éloezhettem kitűnő mesterek tanítását;... Neoelőmtől tanultam, hogl a cirkuszban sem a zöldek, sem a kékek,sem a kerekpajzsúak,sem a hosszúpajzsúakpdrtjához ne csatlakozzam; hogl kitartó éskeoésselbeérőlegek; hogl tnagamoégezzemel a munkómat ...; hogl a besúgással szemben tarnzko dóan oiselkedj em. Diognétosooott a hiú törtetéstől,.,.ő szoktatott bölcselkedés. re, ... ő keltett bennem oáglat a táboi ágl, az állatbőr takaró, dltalóban a görög bölcs életmódjáhoztartozó tárgjlak utón. ... Apollóniostól tanultam, hogt gondolkodásom szabad, körültekintő, de azérthatdrozott lepen; hogl eg pilldnatig se nézzek tnás z:ezércsillagra,mint az észre;... Seoerus testoérempéldót adon' hogjt szeressemhozzátartozóimat, szeressemaz igazságot,az igazságosst)got. ... o adott jogeglenlőségre artól, mi a állam, amelyet fogalmat felépíten az egenlő elbónós ésszólósszabadság elz:ealapjón kortnányoz. nak' mit jelent az az uralom, amelg az alatnalók szabadságót mindenekföIé helyezi. Az istenek ..' rendeltek olyan fejedclrni atya irón9ítósa ald, aki a gőg csíróját'is ki akarta belőlem irtani ésfáz)ezetettarTa a megglőződésre,hog császái udoarban is lehet .'. hiúsóg nélhül élnem,... anéIkül, hogt azértaz óIlamügek legfó.bbintézésében a kelleténélkeoesebbméltóságot,oagl tetterőttanúsíta_ nék.,, így val| származásáró|, neveltetésérőlésuralkodói elveiről élete utolsó évtizedébenaz a Marcus Aurelius néven ismert római császár, aki az akkori világ leghatal. masabb birodalma felett uralkodott, s aki ennek a birodalomnak egyik legjobb emlékezetííuralkodó|a volt'

MARCUS AURELIUS Antoninus, eredeti nevén M. Annius Catilius Severus ill. Marcus Annius Verus. Kr.u. l2l-ben születettRómában,előkelő hispaniaicsalád sarjaként.Apja Antoninus Pius császár feleségének a fivérevolt' így a császári ház rokonságához ÍaÍÍozotÍ. Már kisgyermek korában Hadrianus császár környezetében élt,éskitűnő nevelésbenrészesült,amely az akkori kétnyelvíí'görögJatin műveltségalappilléreire(irodalom, retorika ésfilozófia) épült,s amely a jogtudományra, természettudományokra, zenéreésfestészetre is kiter|edt' Ifiúkorában a sztoikus fl1oz6ftahívévévált és annak egyik legielentősebbképviselőielett' Hadrianushalálaután' 138-banaz utód,AntoninusPius adoptáltaésa császáricímvárományosávátette.A császári hatalombanoszÍ.ozya aZ államügyek intézése mellett is, maradékide|éta filozófia tanulmányozásárafordította. Fiatal korától császárnak nevelték;s noha hailama és érdeklődése a fttozófla,a szemlélódő elmélkedőéletmód felévonzotta,mégisvállalta,amit a sorsrámért:161-ben, amikor Antoninus Pius meghalt,a senatusfelszólítására áÍveÍÍe az államügyek intézését. A császári hatalmat önkéntmegosztottaadoptáIttestvérével, Lucius Verus-szal (161_169)' ma1d, I77-tő1fiávaléskijelölt utódiával,Commodus-sza1. Mint uralkodó a sztoikus fl(ozófla tanításaitigyekezett érvényesíteni az á|lam vezeÍ,ésébeÍL. ,,Vig|tizz,el ne csdszdrosodj,fel ne aedd szokásaikat _ mert ez könnyen negesik. jó, tiszm' komoly,hendőzetlen,igazságszeLégl csakeglszeríí, jóindulatú, rető' istenfélő' szeretetteljes,tántoríthatatlanul kötelességtudó. A,"ratijrekedj,hogjlaz maradj,amioéafil'ozófia igtekezett tenni.,. írja''onmagához..Elmélkedései-ben. A valóságbanazonbanmajdnemkétévtizedes uralkodása alatt életenagyrészta Iómai birodalom védelmében folytatottharcok közepette telt. A britanniai lázadásleverése,a parthus háborúk,valamint a barbár quádokkal és markomannokkal folytatott háborúk után a pannoniai' dunai határokon vívott sorozatosharcokat a keletről támadó barbár népekellen. Ezeknek a háborúknakaz emlékétörökíti meg a császárrómai emlékoszlopa.

A''fi1ozófus-császár.. uralkodásánaknagyobbikrészét katonai táborokbantöltötte' Elmélkedései-nek egy részét is ott' a fÓldjén'a Galam mentén..ésCarnun"quádok tumbanírta.A dunai határokvédelméért folyó háborúban halt meg a vindobonaitáborban,mielőtt a területtelies pacifikálásátbefeiezhette volna. Le1kiismeretes,törvénytisztelő' kötelességtudócsászár volt, aki már az ókorban a j6 császár eszményképe lett. Elete ésuralkodása arra az id.őreesett, amikor a római birodalom mind politikai ésgazdasági'mind kulturális jutott'Nem rajta, teliesítményét tekintvea csúcspontiára hanem a fokozódó barbár támadásokon és természeti csapásokonmúlott,hogy uralkodásavégére a birodalom addig rendíthetetlennek tűnő szilárdságameginognilát. szott. Marcus Aurelius császárt ésa sztoikus filozófust, akit valamennyi római császár közül mind az ókorban, mind a legújabbidőkben a legjobbancsodáltak,a római Capitoliumon álló lovasszobraésrómai emlékoszlopamellett elsősorbana görög nyelven,,,onmagához,,írottElmélkedéseiteszikma is ismertté. Ez a könyvecske, amelyet a sztoikus filozófia etikai nézeteinek,tanításainak egyik legnagyobb összefüggő gyú|teményeként taltanak számon' eredetileg nem volt közlésreszánva.Szerzőjenem azza|az igénnyelfogalmaz. ta meg,hogy mások is olvassák.350-ignem is olvastael valószínűlegsenki' ma|dúiabbötszázötven évignem vettek tudomástróla. Csak 1559.ben,amikor könyv formában kinyomtatták, lett szélesebbkörben ismert ésnépszerű. Az Elmélkedésekerkölcsi tanítások,aforizmák, reflexiók gyűjteménye, amelyek egy részeszemélyesihletésű, ésjó1 tükrözi Marcus Aurelius gondolkodásm6dját,néze. teit életről éshalálról' testről éslélekről' avagy az istenekről ésembertársairól. A császárt foglalkoztató problémákközött ott talál|uk a sztoikusfilozófia szerintinégyfő erény:a mértékletesség, a bátorság,a megfontoltságésaz igazságossággondolat. köréhez tartoző Íeljegyzéseket, tanításokat,de megszólal

a könyvben a ||. századi sztoicizmusra oly |ellemző pesszimizmus,a szomorúlemondás hangja is: ,,Az emberi élettartama pillanat; az anyag z.láInzó, az érzékelés homáfuos, egésztestünh összetételekönnyen romlandó; a lélek ide-oda kapkodós; a szercncsekifürkészhetetlen;a hírnéz'l bizonytalar,. Egtszóoal: minden testi dolog rohanó xízfolyós,minden blki jelenségálom ésködkép' az életharc ésszómkizletés,az utókor dícsérete feledés.,,vagy: ,,Maholnap hamu éscsontoáz zlagy, puszta néz';, oagt mégnéosem. S a néz:?Hang ésoisszhang. S az életnekoly sohra becsültjaoai? Uresség,rothadás, kicsinyesség, kutyák marakodósa, majd kacagó, majd síróglermekek perpatuaru." Az élet elröppenő pillanat-mivoltának érzése'a magányba-menekülés ésfáradt, rezignált gondolatok hatiák át a császár Elmélkedései-t,amelyeknek legalább egy ré. széta pannoniai hadszíntéren,valahol a Garam mentén ésa carnuntumi táborban írta''onmagához...Nap1ószerű meditációiból tisztán tárul elénk a filozófus császár egyénisége,aki számára a császári udvar volt a mostoha a filozófia pedig az édesanya. Az Elmélkedésekbőlmindazonáltal a császár szó|,azvalkodás gondját és kötelességétsoha nem feledő, megfontolt ésbölcs férÍihangján: ,,Minden órdban szigorúantedd fel' hogl mindenkori ügleidben római ésfffi módjóra pontosságra törekoő, mesterkéletlen méltósággaljársz eI, s hogl minden rnás elfugultsógtól megszabadítodmagad. Ezt eléred' ha minden tettedetúgjlintézed,mintha az oolna az éIetben az utolsó .,.,,,,,A bennedlakozó istenség igazt, érett,közüglek iránt fogékonyfffit irányítson, aki római, aki császár, aki mindent elrendezettmagóban' s ígl nyugodt lélekkel,mind'en meghötöttségtőlszabadon aárja az életből z;isszahíoókürt szaoát...,,.

Marcus Aureliusról jónéhány'bronzból vagy márványból készültportré,ábrázolásmaradtmeg az utókorra. Közülük a legismertebbaz a lovasszobor,amely l70 kijrül készültésa csodávalfelérőmódon maradt meg az utókorra, ésamelyetMichelangeloRómában,a Capitolium terénállíttatott |el l538-ban.

Ezek a portrék- amellett,hogy a II. századí,a császárí udvarra je||emző'görög mintaképekalapián kialakított hivatalos stílusbankészültek- többnyire hitelesen érzékeltetik a Íilozófus császár egyéniségét. A fény-árnyék hatásra épülő, melankolikusan átszellemült portré-megformálásban ktinnyen felismerhető a sztoikus Íilozófia képviselője'aki a korszak emberideáliátis megtestesítette. A római császárkorII. évszázadát,legalábbis a művelt és tehetős rétegekkörében, a sztoicizmus hatotta át. A sztoikusgondolkodásmódnak megfelelőennem az volt fontos,hogy milyen az érzéke|hető világ, hanem az, hogy tud|uk,milyen magatartástkell tanúsítanunk' amígbenne élünk' A magaÍartásfontosabbvolt, mint az ismeret,és a szellemi erényekkerültek előtérbe.Ez a szemléletmód a görög filozófusokrajeilemző szakállviseletátvételében is kifejeződött' ésHadrianustól kezdvea császárportrékon is ez a jellegezetesfilozófus-szakállfigyelhetőmeg. AI|. századi római portrészobrászat stílusjegyeiismer. hetők fel az eddtgismert Marcus Aurelius-ábrázoiásokon is, amelyek viszonylag nagy számaa Rómában ésa birodalomban általánosan elter|edtcstiszárkultusszal hozható összefiiggésbe. A római császárságmár kezdettől fogva gondoskodott arról, hogy hatalmátaz alattvalók vallásosformábantiszteljék.A császárihatalmatvolt hivatottszolgálni a császár vallási poziciíia, amely részbenmagaspapi funkciók betöltésében, részbena császárszemélyekörül kialakított kultuszbannyilvánultmeg.Ez utóbbi a hivatalos,állami. lag előírt vag}' támogatott kultuszok között egyre nagyobbteretkapott:szolgálatáratemplomokatéspapságot rendeltek,a császártpedig mégéletében istenkénttisztelték.A hivatalosépületekbenésa köztereken, vagy a katonai táborok szentélyeibenfelállítottoltárok vagy császárszobrok előtti szertartásokkal,áldozatok bemutatásával fejeztékki az alattvalók a római birodalomhoz éseszméihez való tartozástéshűséget. Marcus Aurelius halála kapcsán, a császár ókori életrajzírójaerről így it:.,,Kota, nemre,tórsadalrnihelyzetre és rangraoaló tekintetnéIküI mindenkimegadtaMarcusAntoninusnakaz istenséget megilletőtiszteletet;sőt mi több, szenxég-

törőnek tartották az olyan ernbert, aki nen őizte házóban a képmását'jóllehet angagi helyzeteezt bhetőoéz)ag)kötelezőaétetteoolna számára, Marcus Antoninus szobra mégma is sok hdzban ott áII a családi istenekkéomósaközött.,,

A katonai táborokban megnyilvánuló császárkultusszal kapcsolatosan kerülhetett egy Rómától távoli provincia területére,Pannoniába az a bronz Marcus Aurelius-portré, amelyet a pécsiJanus Pannonius Múzeum 6riz. Az antik művészet ezen becses emlékénekDuna-menti előkerüIését könnyen megérthetjük, ha felidézzük a terület ókori töIténelmét. A Dráva.Száva közén ésa DrávátóI északraélt pannon és kelta töIzseket Augustus császár uralkodása idején hódították meg a rómaiak. Területüket a birodalomhoz csatolták' így iött létre a Kr.u. I' században az (! tarto. mány,.Pannonia prooincia' A tartomány dunai határvonala egyben a római birodalom határa, a limes volt, ésvédelmét már a megszállást követően rövidesen megszeÍvezÍék. A tartomány katonai megsz át|ását a legio-táborok mellett főieg a segédcsapatok ál1omáshelyei,az ún' auxiliáris-táborok biztosították. A limes-menti táborok az I. században földsáncokkal és faszerkezetes, palánkos védőművekkel voltak megerősítve. Valamivel későbbi a védőfalak kőből való építése' amely Hadrianus császár uralkodása alatt (Kr.u' 1l7_138) vált általánossá. A limes mentén haladó út legnagyobb részénekkikövezésétHadrianus 124' évi pannoniai látogaÍásáÍmegelízóen végeztékel' AII. század közepén a dunai limestől keletre é|őbarbár törzsek törtek be Pannoniába' éssok táborhelyet, telepü. lést égettek fel. Marcus Aurelius császár több büntető hadjáratot vezetett ellenük. A barbárok elleni háborúkat Commodus császár (l80 192)feieztebe' Septimius Severus uralkodása idejére (193_211)esik a limes megerősítése,a pannoniai városok feilődése' az éoítkezésekésa kereskedelem fellendiilése.

l0

A IY. századelején'DiocletianusésConstantinuscsá. szárokideiéna limest a keleti barbárnépekúiabbfenyegetésemiatt áÍszervezÍék, az erődöket ésőrtornyokat sűrítették. A dunailimesmentén, a mai DUNASZEKCSCi belterületén állt a római korban LUGIo auxiliáris tábora. A római erőd a Duna jobb partjátkísérőlöszhátságlegmagasabbpontián' a Várhegyen, közvetlenül a Duna mellett létesült.A partomlásokk