A látható vált apák (HVG Extra Pszichológia 2015/2. 16-19.)
Descripción
ÖNISMERET
A LÁTHATÓVÁ VÁLT APÁK
Ösztönzések
szerző: TAKÁCS JUDIT
A
Az 1980-as évektől először ÉszakAmerikában, majd Észak-Európában jelent meg a felelősségteljes apaság fogalma. Ma már Magyarországon is egyre inkább előtérbe kerül a tudatos édesapa jelentősége. Az apai törődés tanulható, de sokat segít, ha a partner, a család, a környezet, sőt az állam is támogató.
Magyar értelmező kéziszótár szerint apa az a férfi, akinek gyermeke van, ugyanakkor apának nevezhető az apaszerepet betöltő más személy is, akivel a gyermeknek nincs vérségi kapcsolata. Az apaság tehát egyaránt jelölhet biológiai és szociális kapcsolatokat egy férfi és egy gyermek között. Különösen az dést és közösen végzett tevékenyséorvosilag asszisztált reprodukciós geket; az apa hozzáférhetőségét és technológiák alkalmazása követ- a felelősségvállalást. keztében az is előfordulhat, hogy Társadalomkutatók sokáig csak egy férfi tudatosan megmarad kétfajta apát különböztettek meg: spermadonornak: azaz biológiailag a közelit és a távolit, ahol a közelség akár több leszármazottja is szület- jelenthetett éppúgy érzelmi közelhet anélkül, hogy apai kapcsolatot séget, mint puszta jelenlétet, míg alakítana ki velük. Ugyanakkor ter- a távolságot lehetett abban mérni, méketlen, vagy saját leszármazott hogy az apa nem élt a gyerekkel egy létrehozásától valamilyen okból háztartásban, de az is előfordulhaelzárkózó vagy elzárt férfi is vál- tott, hogy csupán úgy tűnt, mintha hat apává, például örökbefogadás nem élne ott, mert a fizetett munrévén. A római időkből ismerős kavégzés diktálta iram miatt szinte lehet a pater familias figurája, aki alig találkoztak. család- és háztartásfőként nemcsak uralta és birtokolta az – őt szolgáló – egész háznépét, hanem az ellátásáról is gondoskodott. Az atyásodik, az alapító atya kifejezések, illetve például a katolikus papok megszólítása atyaként máig őrzi a tradicionális apaképhez kötődő tiszteletet és – ma már egyre Kvóták, szerepek inkább szimbolikussá váló – erőt. A modern apafogalom nagyrészt Az 1980-as évek végétől vált a XX. század terméke: akkorra egyre hangsúlyosabbá, főként kezdtek elterjedni a – gazdasági Észak-Amerikában a felelősségtelszerződés jellegű házasságot egyre jes apaság fogalma, mely szerint szélesebb körben felváltó – érzelmi felelősségteljes döntések sorozata alapon kötött házasságok, amelyek révén válhatnak a férfiak rendes keretében a családi kapcsolatok is apává. E döntések között első heszemélyre szabottabban és több lyen szerepel, hogy a férfi várjon érzelmi befektetéssel működhettek. addig a „gyerekcsinálással”, míg A modern apaság jellemzőinek érzelmileg és anyagilag egyaránt vizsgálatából kitűnik, hogy az apai felkészültté nem válik a gyermek törődés többet számít a biológiai fogadására. Emellett a gyermek leszármazásnál. Konkrétan mit is születésekor jogilag is vállalja az jelent ez? Az apa közvetlen kapcso- apai felelősséget; az anyával együttlatát a gyerekkel: mindennapi törő- működve, a magzati időszaktól
kezdve, érzelmileg és fizikailag is aktívan törődjön a gyermekkel, valamint az anyával megosztva anyagi támogatást is nyújtson neki. Kérdés persze, hogy az ilyen felelősségteljes döntéseket követő férfi feltétlenül jó apa lesz-e: sokszor hallunk például keményen dolgozó apákról, akik szinte alig folynak bele a család mindennapi életébe. Ma már persze – a távmunka időszakában – a fizikai jelenlét sem jelent feltétlenül több egymásra figyelést. Erről árulkodnak például azok a gyermekrajzok, amelyek az
A katolikus papok megszólítása atyaként máig őrzi a tradicionális apaképhez kötődő tiszteletet.
PSZICHOLÓGIA
otthonról dolgozó apákat képernyőfejjel ábrázolják. Más megközelítésben viszont az is felmerülhet, hogy erőszakos és a családi erőforrásokat elherdáló apa esetében nem járna-e jobban a többi családtag az apahiánnyal. Az aktív apai törődés tanulható, de sokat segít, ha a férfiak tudatosan készülnek e szerepre, és van elég önbizalmuk hozzá. Emellett sokat segít, ha pozitív megerősítést kapnak környezetüktől. A kisgyermekkel törődő apafigurák társadalmi fogadtatása persze nagymértékben függ attól, hogy az adott országban milyenek a női és férfi17
modernizációs értékként jelenik meg. A kisgyermekes családoknak nyújtott intézményes, illetve állami támogatások pedig elősegítik a szülők munkaerő-piaci integrálását, például a jó minőségű gyermekintézmények hozzáférhetőségének és a részmunkaidős munkavállalás feltételeinek megteremtésével. A modern apák legtöbbje nem nagyon szereti, ha folyamatosan távol kell lennie gyermekeitől. Egyre több országban számolnak be arról a férfiak körében is növekvő „lelassulási” igényről, hogy kevesebb időt és energiát töltsenek fizetett munkával – ám ezek az igények legtöbbször megrekednek a vágyak szintjén, vagy csak kisebb mértékű változást eredményeznek. A legtöbb gyermekes férfi még mindig teljes munkaidőben dolgozik, és csak a szabadidejét tölti gyermekeivel (talán érdemes megemlíteni, hogy Magyarországon a nők munkaerő-piaci esélyeit 30-40 százalékkal csökkentheti, míg a férfiakét 10 százalékkal növelheti a szülővé válás). Ez néha azzal a következmén�nyel járhat, hogy az anyák a háztartási munkákban felmentik a részvétel alól az apákat, hogy azok több (szabad)időt tölthessenek a gyerekekkel – ami megoldás ugyan a munkaerő-piaci részvétel és a modern apasági feladatok harmonizációjára, de ebből adódik az is, hogy az aktív, törődő apaszerepek fokozatos térnyerésével párhuzamosan a házimunkák végzésekor fennmaradnak az egyenlőtlenségek.
ideálok és szerepelvárások: a ma- ből adódó komplementer szülői gyarok például híresen család- és szerepek hangsúlyozása történik gyermekbarátnak tartják magukat ugyan (és sokszor az lesz az alapja – de ez a lelkesedés gyakran megre- az otthoni munkamegosztásnak ked a retorika szintjén, s csak addig is, hogy „mihez ért” a férfi, illetve tart, míg fel nem tűnik a láthatáron a nő), szocializációs mintaadásra egy izgő-mozgó, zajongó, hús-vér is törekedni kell, azaz tanulják meg gyerek. a gyermekek, hogy apjuk és anyjuk Fontos továbbá az intézményes is gondjukat tudja és akarja viselni. támogatás: segít, ha az állam is pozitív üzeneteket küld polgárai felé az apai gondoskodás fontosságáról. Lelassulási igény Ilyen üzenet például az egyre több észak-, nyugat-európai országban A XXI. század elején a férfiak akmegjelenő apakvóta, amely arra tívabb otthoni szerepvállalásának ösztönzi az apákat, hogy önállóan ösztönzése több társadalmi és maradjanak otthon kisgyerme- gazdasági okból is figyelmet érdekükkel. A világon először Svédor- mel. Egyrészt hozzájárulhat a női szágban vezették be a szülők között partnerek munkavállalásának megosztható gyermekgondozási eredményességéhez – a nők megtámogatást 1974-ben, de Norvégia növekedett munkaerő-piaci részvolt az első, ahol 1993-ban életbe vételének pozitív társadalmi hatása lépett, hogy a gyermekgondozási kétségtelen: gondoljunk csak az így díj egy bizonyos időszakát kizáró- keletkező társadalombiztosítási lag az apa igényelheti – amennyi- és adóbevételekre. Másrészt egyre ben ezt nem teszi meg, a támogatás hangsúlyosabbá válik a férfiak elvész a család számára. részvételének fontossága az ottJellemzően a skandináv orszá- honi gondoskodásban, különösen gokban és Németországban – ahol az öregedő európai társadalmakaz apakvóták bevezetése óta egyre ban, ahol egyre többen szorulnak több apa próbálja ki magát otthon egyre több segítségre. A férfiak Nagyapához képest is, és a demográfiai helyzet több szerepvállalásának növekedése tekintetben pozitív változásokat a (kis)gyermeknevelésben ma el- Magyarországon 2005 és 2008 mutat – az is gyakran szóba kerül, sősorban Európa északnyugati között én végeztem az első, kifehogy jót tesz a gyerekeknek, ha országaiban figyelhető meg. Ezek jezetten az aktívan törődő apai a férfiak és a nők egyaránt részt azok a társadalmak, ahol a gazda- gyakorlatokra fókuszáló kutatást. vesznek a nevelésében. Ilyenkor sági függetlenség megteremtésére A történetileg változó társadalmi azzal érvelnek, hogy hagyomá- irányuló törekvésekben is kifeje- normák és az apaság mint sajátos nyosan az eltérő nemi szerepek- ződő egyéni autonómia kiemelt férfiszerep összefüggéseit vizsgál18
HVG EXTRA
apa szerep
Hadas Miklós (szerk.): Férfikutatások – Szöveggyűjtemény, 2011.
¨ONISMERET
tam 90, önmagát aktívan törődő jelen lenni, hanem minél intenzí- kotthoz képest – több időt áldozó, apaként meghatározó magyar férfi- vebben részt is venni. Fontos meg- velük aktívan törődő magyar apák val készített interjú alapján. jegyezni, hogy a megkérdezettek az számára a legfőbb pozitívumként Kutatási eredményeim azt mu- apai jelenlétet gyakran önmagában a gyermekeikkel kialakított jól műtatták, hogy a társadalmilag meg- is értéknek tekintették: többen ködő kapcsolat jelent meg. E kapváltozott nőszerepekhez és elvá- utaltak a válás után a gyermek éle- csolatok a boldog, megtartó erejük rásokhoz alkalmazkodás fontos téből nagyobb eséllyel eltűnő apák révén – Kopp Mária és kollégáinak része az általam megkérdezett apák hiányára. korábbi kutatási eredményei szeférfiszerepekről kialakított képe. Apai teendőik gyakorlásában in- rint – minden bizonnyal az átlagosBár az aktív törődési skálán a tra- terjúalanyaim a legfőbb konfliktus- nál hosszabb életet ígérnek ezen dicionálisan törődő és az új típusú forrásnak a fizetett munkavégzéssel „új típusú” apáknak. apasági modellek között megfért összefüggő időbeosztás-korlátokat a „patriarchális evidenciák” néme- említették. Az anyákkal összehaOLVASNIVALÓ lyike (különös tekintettel a háztar- sonlítva a legtöbbjüknél a gyermetási munkák otthoni megosztására). kek születése kevéssé befolyásolta Takács Judit: Az apaszerepek változásai, MTA Bolyai János Apainterjú-alanyaim – saját elmon- a fizetett munkavégzést, ez utóbKutatási Ösztöndíj által támogatott kutatás (2005–2008), http://openarchive.tk.mta.hu/251/ dásuk szerint – az apjukhoz képest bit viszont korlátozó tényezőnek aktívabban törődtek a családi hét- mondták a gyermekgondozással és Takács Judit : „Ha mosogatógép nem lenne, már elváltunk köznapokkal. Hangsúlyozták, hogy -neveléssel összefüggő szülői teenvolna…” Férfiak és nők otthoni munkamegosztása európai összehasonlításban, In: Esély 2008/6. 19(6): 51–73. legalább a törekvés szintjén próbál- dők gyakorlásakor. A gyermekeikre nak gyermekeik életében nemcsak – a saját környezetükben megszo-
MIÉRT HALOGATJÁK A FÉRFIAK A GYERMEKVÁLLALÁST?
A szülővé válás nemcsak a nőknél, hanem a férfiaknál is kijjebb tolódott. Míg a 80-as években még 27 év volt az apává válás átlagéletkora Magyarországon, addig ma már közelíti a 35 évet. A 7 legfontosabb ok a halogatásra:
3
4
Inkább a karrierre koncentrálnak
Egzisztenciaféltés
2
5
Felelősség kontra szabadság
Rossz családi tapasztalat
1 Várják az igazit, akitől majd gyerekük lesz Forrás: Az MSD Pharma Hungary Kft. kutatása, 2013
PSZICHOLÓGIA
6 7
Hirtelen bekövetkező életesemények
Problémák a mentális egészséggel Infografika:
19
Lihat lebih banyak...
Comentarios